A brit kormány terve, avagy hogyan kendőzzük el fukushimát

Az alábbi tavalyi esetből is látszik, hogy mennyire egybefonódik a politika és egyes cégek érdekei Angliában. Hasonló példáért nem kell messzire mennünk. Nem véletlen, hogy hiába rendelkeznek nagy potenciállal és igényekkel a lakosság részéről a megújuló energiatermelési módok hazánkban, mégis folyamatosan gátakba ütköznek. Hiába áll rendelkezésre tőke, és megfelelő technológia, ha a hivatalok a nukleáris és fosszilis lobby nyomására nem hagyják érvényesülni a megújulókat. Lehet vitatkozni az atom és a megújulók lehetőségeiről és problémáiról, de az egyértelmű, hogy a jelenlegi szint sokszorosával nagyobb mértékben (hosszú távon akár teljes mértékben) lennének képesek a megújulók hozzájárulni a lakosság energiaigényeinek ellátásához, és hazánk importenergia- függőségének csökkentéséhez. Be kell látnunk, hogy a fosszilis energiáktól, előbb utóbb meg kell válnunk, ha nem akarjuk kitenni hazánkat a klímaváltozás erősödő környezeti és gazdasági hatásainak. A kérdés már csak az,hogy egy hosszú távon is működő, gazdaságos, innovatív, tiszta utat választunk, vagy pedig egy biztonsági, gazdasági és etikai problémáktól hemzsegőt.

Tavaly júliusban jelent meg az alábbi cikk a Guardian-ban, mely szintén a fent említett problémákat támasztja alá:

Brit kormány terve fukushima „kijátszására”

Belső e-mail jutott el a Guardianhoz, melyben PR kampánnyal védik az angliai nukleáris terveket a japán szökőár után.

Brit kormányzati tisztviselők arra kérték a nukleáris cégeket, hogy állítsanak fel egy koordinált PR stratégiát, hogy elbagatelizálják a fukushimai balesetet, mindössze két nappal annak megtörténte után, mielőtt még a kijutott sugárzásszennyezés szintje ismert lett volna.
A Guardianhoz eljutott e-mailekben látszik,hogy milyen szorosan működnek együtt a gazdasági és energiaügyi hivatalok a nemzetközi cégekkel (EDF Energy, Areva, Westinghouse) a színfalak mögött, hogy biztosítsák, hogy a fukushimai baleset ne szabjon gátat az új generációs atomerőművek építésének az Egyesült Királyságban.
„Globálisan visszavetheti a nukleáris ipart” – írja egy hivatalnok a brit Gazdasági Minisztériumban. „Biztosítanunk kell, hogy az anti-nukleáris fickók ne nyerjenek teret. Meg kell tartanunk a területünket, és meg kell mutatnunk, hogy a nukleáris energia biztonságos.”
A hivatalnokok hangsúlyozták annak fontosságát, hogy megelőzzék a nukleáris ipar (amúgy is alacsony) támogatottságának csökkenését a baleset által.
A konzervatív parlamenti képviselő Zac Goldsmith tagadja a kormány és a nukleáris cégek közötti együttműködés kiterjedtségét. „A kormánynak nem feladata PR tevékenységet folytatni az iparért, és megdöbbentő lenne ha a hivatalok elbagatelizálták volna a fukushimai baleset hatásait.”-nyilatkozta.
A gazdasági minisztérium e-mailben üzent a nukleáris cégeknek és képviselőjüknek a Nukleáris Ipari Egyesületnek (Nuclear Industry Association) március 13.-án, két nappal a baleset után. A minisztérium szerint a katasztrófa nem olyan mértékű, mint ahogy azt a „drámai” TV felvételeken látni. Ugyanakkor a baleset következményei még ismeretlenek voltak, és a két nagy robbanás is csak ez után történt meg.
A hivatalnokok azt javasolták a cégeknek, hogy küldjék el hozzászólásaikat, melyeket fel tudnának használni a miniszterek sajtónyilatkozataihoz. „Mindannyiunknak ugyanabból a forrásanyagból kell dolgoznunk, hogy eljutassuk az üzenetet a médián keresztül a nyilvánossághoz.”
„Az anti-nukleáris szereplők Európa szerte nem vesztegetik az időt, hogy egybemossák ezt az egészet Csernobillal”- üzente egy hivatalnok az Areva-nak. „El kell mosnunk minden sztorit amely Csernobilhoz próbálja ezt hasonlítani.”
A japán hivatalok kezdetben négyes szintű („azaz helyi következményekkel járó”) eseménynek nyilvánították a balesetet, melyről azonban április 11.-én bebizonyosodott, hogy a legnagyobb, azaz hetes szintű kategóriába tartozik, azaz Csernobillal egy szintű.

Tom Burke, volt kormányzati környezetvédelmi tanácsadó, és a londoni Imperial College előadója arra figyelmeztetett, hogy a Brit kormány ugyanazon hibákat követte el mint Japán. „ Túl közel állnak az iparhoz, eltussolják a problémákat, ahelyett, hogy feltárnák és megoldanák őket.”- nyilatkozta. „Sokkal megnyugtatóbb lenne, ha az Energiaügyi és Klímaváltozási Minisztérium inkább azon aggódna, hogy hogyan fog a kormány megbirkózni azzal a 200-300 milliárd dollár költséggel amit egy atomkatasztrófa jelentene Britanniában.”