„A nukleáris válságot Japán idézte elő, nem a földrengés” – mondta Japán volt miniszterelnöke

Kan Naoto, Japán előző miniszterelnöke elismerte, hogy Japán siralmasan felkészületlen volt a tavalyi nukleáris katasztrófára és elmondta, hogy a súlyosan megsérült Fukusima 1-es erőművet nem kellett volna ennyire közel építeni a szökőár veszélyének kitett tengerparthoz.

Kan egy exkluzív interjúban beismerte a hatóságok hibáit a válság kezelésében, beleértve a gyenge kommunikációt és együttműködést a nukleáris szabályozó hivatalok, a Tokiói Elektromos Művek vezetősége és a Kan által vezetett akkori kormány között.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a katasztrófa – a legsúlyosabb atombaleset az 1986-os csernobili eset óta – még ennél is nagyobb hiányosságokat leplezett le az atomenergia-iparban és annak szabályozásában, a nem megfelelő biztonsági előírásoktól kezdve a válságkezelésig; Kan szerint mindezeket felül kellene vizsgálni.

„Március 11. (a katasztrófa időpontja) előtt teljesen felkészületlenek voltunk – mondta. – Nemcsak a berendezéseket tekintve, a rendszerünket és a szervezettséget illetően sem voltunk rendben. Ez volt a legnagyobb probléma.”

Kan elmondta, hogy a katasztrófa arra döbbentette rá, Japánnak rendkívüli mértékben csökkentenie kell az atomenergiától való függőségét, amely a válság előtt az ország áramtermelésének 30%-át adta; és hogy azóta a megújuló energiában hisz.

A volt miniszterelnök azt is elismerte, hogy az információkat időnként lassan tették közzé, és azok néha tévesek is voltak, különösen a válság kezdeti napjaiban. Kan a megbízható adatok akkori hiányát okolta ezért, és cáfolta, hogy a kormány bármikor is információkat hallgatott volna el a lakosság elől.

Kan elmondta, hogy a fukusimai erőműnek már az elhelyezkedése is problémás volt.

„Ha végiggondolták volna, nem építették volna szándékosan ennyire alacsony helyre – mondta Kan. – Az erőművet azzal a feltételezéssel építették oda, hogy nincs valós veszélye egy óriási szökőárnak, és ez volt a probléma igazi forrása.”

„Sokkal megfelelőbb biztonsági lépéseket kellett volna tennünk, de ezt elmulasztottuk – tette hozzá. – Nagy hiba volt, és be kell ismernem, hogy [a balesetet] emberi hibák okozták.”

Kan azt mondta, a válság kezdetétől fogva szem előtt tartotta a legrosszabb forgatókönyv lehetőségét, amelyben az erőmű mind a hat reaktora, és az azok pihentető medencéiben levő fűtőelemek teljesen irányíthatatlanul leolvadtak volna. Ez valószínűleg a radioaktív kihullás szélesebb területen történő elterjedését eredményezte volna, és emberek millióit kellett volna kitelepíteni, beleértve talán Tokió lakosságát is.

Majd Kan azt is elmondta, hogy ennek ellenére sosem utasította a hivatalnokokat, hogy tervezzék meg a tokiói agglomeráció 30 millió lakosának kitelepítéséről szóló forgatókönyvet, habár egy március 25-én közzétett belső jelentés szerint a Japán Atomenergia-bizottság figyelmeztetett erre az eshetőségre, abban az esetben, ha a katasztrófahelyzet súlyosbodik. A pániktól tartva a jelentést eltitkolták, és a fiók mélyére süllyesztették.

„A küldetésem az volt, hogy megakadályozzam ezt [a mértékű kitelepítést], és hogy kitaláljam, hogyan lehet ezt megvalósítani – mondta Kan. – Szerencsések voltunk, hogy sikerült az irányításunk alá vonni a helyzetet, mielőtt a dolgok még rosszabbra fordultak volna.”

Kan azt is elmondta, a válság legsúlyosabb pontja az volt, amikor a harmadik hidrogénrobbanást érzékelték a fukusimai erőműnél március közepén. „Egészen március 15. környékéig egy láthatatlan ellenség ellen álltunk vesztésre” – mondta.

 Fotó: Reuters

Associated Press
Az eredeti cikkek megtalálhatóak itt és itt.